A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Konyhaművész. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Konyhaművész. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 4., szerda

Mi? Mennyi? Mi mennyi?

A mai bejegyzésem a mennyiségekről fog szólni, arról, hogy egy személyre számítva miből mennyit kell venni. Az adatok 70-es 80-as évekbeliek, ami kifejezetten jót tesz az alaknak, mert kutatások szerint az utóbbi évtizedekben megduplázódtak az éttermi fejadagok (az 50-es évekbeliekhez képest), és ez persze tovább gyűrűzött a házi kosztra is, ez is egyik oka az elhízásnak. 

Szóval, csak a felsorolás szintjén, mert nem sok időm van:
  • Húslevesnek levescsontból személyenként 20 dkg
  • Gulyáslevesbe személyenként marhahúsból 10 dkg
  • Sertéshús egyben vagy szeletelve sütve: 20 dkg/fő
  • Sertéshús pörköltnek vagy rántott húsnak: 15 dkg/ fő
  • Hal: 20 dkg/fő
  • Baromfi: 25-30 dkg/fő
  • 1 egész csirke 4 személynek elég
  • Szárazfőzelékből főzeléknek (pl. lencse, sárgaborsó) 10 dkg/fő
  • Szárazfőzelékből levesnek 5 dkg/fő
  • Friss zöldségből húslevesbe 15 dkg/fő
  • Friss zöldségből főzeléknek 15-20 dkg/fő
  • Zöldségleves friss zöldségből 8-10 dkg/fő
  • Rizs és tarhonya köretnek: 5 dkg/ fő
  • Burgonya köretnek 20-25 dkg/fő
  • Főtt tészta köretnek: 12-14 dkg/ fő
  • Levestészta: 5 dkg/fő
  • 4 tányér híg leveshez (pl zöldség- vagy húsleves: 1,5 l vizet tegyünk oda, ebből párolgás után 1 l leves lesz; rántott levesből elég 1,1 l víz 1 l leveshez
Tálaláskor:
  • leves 2,5 dl/ fő
  • Főzelék: 2,5 dl/ fő
  • hús: 2 szelet/fő
  • Mártás: 1 dl/fő
  • Rántotta: 2 tojás/fő
  • Palacsinta 3 darab/ fő
(Persze az adatok csak tájékoztató jellegűek, és egy átlag felnőttre vonatkoznak, gyerekeknek kevesebb, kamaszoknak, nehéz fizikai munkát végző vagy sportoló férfiaknak gyakran több kell!)
Hasznosnak találom még az alábbi listát is a konyhai mértékegységekről, hogy egy kanálnyi ez meg az kb. hány dekának felel meg:
  • 1 ek. olaj: kb. 2-3 dkg
  • 1 csapott ek. zsír vagy vaj: kb. 2 dkg
  • 1 diónyi zsír vagy vaj: kb. 3 dkg
  • 1 tojásnyi zsír vagy vaj: kb. 5 dkg
  • 1 csapott ek. liszt, búzadara vagy zsemlemorzsa: kb. 1,5 dkg
  • 1 csapott ek. cukor vagy só: 1,5 dkg
  • 1 púpos ek. cukor: kb. 2 dkg
  • 1 késhegynyi só: kb. 0,5 dkg
  • 1 csapott kávéskanálnyi só: kb. 1 dkg
  • 1 dl liszt: kb. 5 dkg
  • 1 l liszt: kb. 65 dkg
  • 1 dl búzadara: kb.. 7 dkg
  • 1 bögre folyadék: kb. 2,5 dl
  • 1 kávéscsésze folyadék: kb. 1,5 dl
  • 1 vizespohár kb. 2-2,5 dl
  • 10-12 darab közepes nagyságú krumpli = kb. 1 kg
  • 8-10 közepes alma = kb. 1 kg
  • 1 nagy fej káposzta v kelkáposzta kb. 1 kg

    Vásárlási javaslat:

    Havonta érdemes bevásárolni a tartós alapélelmiszereket (cukor, rizs, liszt, olaj, só, zsemlemorzsa, búzadara, kávé, krumpli, tea, italfélék, tésztafélék, fűszerek) és a tisztítószereket, meg a háztartáshoz szükséges egyéb kellékeket.
    Hetente jó vásárolni a húst, zöldségeket és a tojást. (De a húst, ha nem készítjük el aznap vagy másnap, le kell fagyasztani!) és manapság már a tejtermékeket is elég hetente, egyre hosszabb a szavatossági idejük, természetesen, csak ha hűtve tároljuk!
    2 naponta  vásároljuk a kenyér- és pékárut és a gyorsan romló gyümölcsöket.

    képek forrása: http://www.zoldmate.hu/wp-content/uploads/2009/09/hozzavalok1_600.jpg
    http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTs_ysG-3vgLa32P8uUZ5LeqWw_FrigFpOMCIRjeL3EmnDRa9Gg
    https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH8HcNShZDdsbQ0PvNEo0KMgmcPsygLLBqMgY1mA6jlWleIodeHp12NSwiSQ_nQMP-kI3F5U7wVDdO2tRDA2Lt8_7dr5-YT_G_6CydHZjIsztJC0SWyXzxUAHpA22JKYnb0anUtoLt8CsP/s1600/p%C3%BApozott+kisebb+kan%C3%A1l.jpg 

    2011. május 2., hétfő

    Mi kell a konyhába? - egy szakácson kívül?!:-)


    Tudom, nagyon az alapoktól indulok, de szeretném leírni ezt a listát. Mert bár jelenleg van egy jól felszerelt (sőt, kissé túlzsúfolt) konyhánk, de sose lehet tudni, mit hoz a jövő, nem lesz-e szükségem erre a lajstromra egy saját konyhához. De inkább optimista leszek, és azt írom, hogy segíteni szeretnék kezdő háziasszonyoknak összeszedni a szükséges felszerelést!

    Hasznos háztartási gépek:
    • hűtőszekrény fagyasztórésszel
    • tűzhely (beépített vagy különálló, gáz/villany/kombi)
    • mikrohullámú sütő
    • vízforraló
    • kávéfőző
    • kenyérpirító
    • többfunkciós konyhai robotgép keverőtállal
    • mosogatógép (egyre több háztartásban van, előnyei, hogy higiénikusabban mosogat 75 fokon, mint kézzel 40 fokon, 14-15 l vizet fogyaszt, szemben folyóvízzel való mosogatással egy étkészlet elmosásakor akár 80 l is elfolyhat, hátránya. hosszú programidő, na meg a villanyszámla, de azt az időt, amit mosogatással tölt az ember, másra tudja fordítani. A férfiak általában húzgálják a szájukat a mosogatógép hallatán, pedig ők sem kézzel kaszálják a füvet - ha az ő munkájukat megkönnyíthetik a gépek, a női munkának kikiáltott mosogatást miért ne lehetne megkönnyíteni? Szerintem hamarosan olyan elterjedt lesz, mint a mosógép vagy a hűtő.)
    Edények:
    • 2-3 darab 2l-es fazék
    • 1 darab 5 l-es fazék
    • nagycsaládnak, bulizós társaságoknak 1 darab 10l-es fazék
    • 1 darab 1l-es, 1 darab 2l-es és egy 3 l-es lábas
    • mindezekhez fedők
    • 1 darab nyeles tejforraló fazék (amit másra nem is használsz)
    • 1-2 tepsi (lapos és mélyebb)
    • 2-3 tűzálló tál
    • egy kisebb serpenyő (rántottának) és egy nagyobb (húsokhoz)
    • palacsintasütő
    Kiegészítők:
    • 3 vágódeszka (kisebb a zöldségek, nagyobb a húsok, és egy a kenyér vágásához)
    • fűszertartók polccal
    • jó minőségű vágókések
    • tárolóedények (rizs, cukor, só, liszt, kávé, tészta, búzadara, zsemlemorzsa tárolására)
    • merőkanalak, fakanalak, krumplinyomó, tálalókanalak, merőkanalak, dugóhúzó, sörnyitó, fokhagymanyomó, follpack, alufólia, sütőpapír és konyhai papírtörlő (esetleg tartóval), pecsenyesütő villa, csipesz, reszelő, tölcsér, szűrők, húsklopfoló, habverő, 
    • konyharuhák, asztalterítők, tisztítószerek, szivacsok, szalvéták
    • mérőedény vagy konyhamérleg
    • nyújtódeszka és sodrófa
    Az étkezés eszközei:
    • evőeszközkészlet (kés, villa, kanál, teás- és kévéskanalak)
    • kávéspohár-készlet
    • teásbögrék és teáskanna
    • pohárkészletek (sörös, boros, pezsgős, likőrös/pálinkás)
    • étkészlet (mély, lapos és kistányérok)
    • só- és borsszóró
    És jó ha van a konyhában papír és toll, hogy felírjuk, mi van fogyóban - megkönnyíti a bevásárlást...
    Nem tudom, kihagytam-e valamit, a kezdetekhez azt hiszem, ennyi elég. 

    Képek  forrásai: 
    http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSZVQV0VSSnCHp4p2F4LbCE7Yy4LHzOZENEXcUJDkjBfafyuD4M
     http://api.istockphoto.com/file_thumbview_approve/1507154/2/istockphoto_1507154-kitchen-illustrations-appliances-vector.jpg
    http://www.istockphoto.com/file_thumbview_approve/1503067/2/istockphoto_1503067-kitchen-illustrations-dishes-vector.jpg
    http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSXTWkV1aPmBl3ZVEHWeMf6WVPiYOt4qvqwWz8_hhUZ3cr39mTkJg

      2011. április 30., szombat

      A kályhától indulok



      Nagy hátránynak tartom (mai ésszel), hogy nem tanultam meg tizen-huszonéves koromban rutinosan főzni. (Pedig az albérletben mennyit könyörögtek és korholtak a barátaim, de akkor egyfajta ellenállási mozgalomnak tüntettem fel, hogy én csak kuktálkodok - valójában féltem, hogy kétbalkezesnek bizonyulok előttük -, és csak nagyon ritka esetekben követtem el egy-egy menüsort, ha meglepetést akartam szerezni nekik). És talán azért is viseltettem ellenérzésekkel a konyha iránt, mert otthon szinte mindig csak a konyhában láttam anyukámat, aki kötelességtudóan főzte a finom ételeket, de láttam rajta, hogy igazából inkább világgá menne (időnként mondogatta is nekünk), és úgy éreztem, én nem akarom odaláncolni magam a háztartáshoz. Persze változott azóta az értékítéletem, ahogy az élethelyzeteim is...
      Ebben a blogbejegyzésben (ami nyitánya lesz a főzőiskolámnak) végre szeretném összefoglalni, mit gondolok most már a főzésről és a konyháról...

      Ma már belátom, hogy az önállóság és az önszeretet alapja is, hogy tápláljam magam, és amióta családom, gyerekeim vannak, már elemi szükségletté is vált, hogy életben tartsam őket! 

      Ha oktatási miniszter lennék, az oktatás részévé tenném a háztartástant (meg a mentálhigiénét is). Mert mindenki csak panaszkodik, hogy milyen önállótlanok a mai fiatalok, sokszor a harmincasok is, de semmilyen megoldási javaslattal nem rukkol elő senki! És azt is tudom, érzem a saját bőrömön, hogy egy teljes állásban dolgozó többgyerekes anya, mint amilyen az én anyukám is volt anno - nem biztos, hogy elég energiával bír, hogy még tanítgassa is a lányait, miután hazaér a munkából és sokszor késő este főzi meg a másnapi ebédet. Szóval otthonról sokan kerülnek ki úgy a felnőtt életbe, hogy vajas kenyéren kívül nem sok mindent tudnak "főzni".   Persze ott vannak a méregdrága és egészségtelen gyorsétkezdék, vagy az olcsóbb és silány ételeket kínáló menzák, meg a mirelit és instant cuccok, de ha belegondolok, mennyi mesterséges színezéket, ízfokozót, aromát és egyéb mű-dolgot vesz így magához az ember, az a csoda, ha egyáltalán megéri az idős kort! Pedig az alapételek elkészítését megtanulni szerintem fontosabb az életben maradáshoz, mint az irodalmi vagy történelmi ismeretek (magyar/töri szakos tanár vagyok, azért mondtam ezt a két szakot) és egyrészt bárki el tudja sajátítani, másrészt Csíkszentmihályi Mihály kutatásai szerint sokan élnek át flow-élményt főzés közben, ami az öröm egyik alkotóeleme.
       
      És változott a főzés megítélése is, köszönhetően a médiának: manapság trendi dolog a konyhában serénykedni, és nincs celeb, aki ne lenne titokban konyhatündér is. Meg ott vannak korunk hősei: Jamie Oliver, a pucér, Gordon Ramsey, a káromkodó,meg Floyd, a részeges szakács, na meg a hazaiak: Stahl Judit, és a "Majd a Buday"... Na meg a főzést népszerűsítő filmek: Juliette és Julia, Ízlések és pofonok, sőt, rajzfilm (L'ecsó)!


      Továbbá: ha egészségesen akarsz táplálkozni, netán fogyózni, a legjobb, ha Te magad veszed meg megbízható helyeken az alapanyagokat és teszed be a fazékba - és voila, kontrollálod életed egy igen fontos területét, és aki úgy érzi, hogy ura a történéseknek, az boldogabb, ahogy már korábban megállapította a jó öreg Hyrum Smith is e blog oldalán...

      És van egy másik okom is, hogy jól megtanuljak főzni: Z egyik elvárásának is szeretnék megfelelni. Ő eléggé hagyományos értékrend szerint képzeli el a családot, és bár kitűnően és szívesen főz (OKJ-s szakács képzettséget is szerzett), mégis él benne az az ideál, hogy egy családanya ínycsiklandó falatokkal várja haza az urát, a ház csilli-villi legyen, stb. Mert ezt látta a családjában. (Persze azt elfelejti, hogy közte és a húga között 5 év korkülönbség volt, és sokáig egy egyszoba-konyhás szolgálati lakást kellett az anyukájának rendben tartania, továbbá 35-40 évvel ezelőtt egy kis faluban még naphosszat kint játszhattak felügyelet nélkül az udvaron, sőt az utcán is a gyerekek, és az egész közösség rajtuk tartotta a szemét.) De ma már sokat változott a világ, ma egy anyának, ha "elég jó anya" akar lenni, a társadalom azt sulykolja belé, hogy állandóan monitorozza és foglalkoztassa a porontyait. Emellett egy anya legyen szexistennő, kiváló takarítónő és szórakoztató, intelligens beszélgetőtárs is, amellett, hogy kifogástalan külsővel tündököl - legalábbis a reklámok alapján ilyennek kellene lennünk...Na de én szeretnék eleget tenni a férjem vágyának, mert úgy látszik, ez az ő szeretetnyelve, ha gondoskodnak róla...


      Igazából még engem is furcsa módon nosztalgikus érzések kerítenek hatalmukba, amikor 50-es évekbeli amerikai plakátokat vagy filmeket látok: milyen idilli családi jeleneteket örökítenek meg! A nők látszólag lubickolnak a hagyományos családanya/háziasszony szerepben a kifogástalanul ráncolt szoknyáikban, tökéletes frizurában/sminkben... Persze biztosan ott is megvoltak ugyanazok a dilemmák és problémák, mint manapság is egy családban, mégis, sokkal nyugisabb és kiszámíthatóbb lehetett akkoriban az élet, és a konformizmus, a nyájhoz tartozás, az akol melege bizonyos védettséget is jelentett - ma annyi a választási lehetőség, amihez igazodni lehetne, hogy az ember már csak fásultan legyint és inkább kerüli a közösségeket, mert fél, hogy kihasználják...

      Bocs, kicsit elkalandoztam, szóval, visszatérek a főzés-témához. Bár nem vagyok annyira kezdő, hogy azt sem tudom, merre van a konyha a házban, sőt, nem porból készítem a levest vagy a krumplipürét sem, mégis szeretném az alapoktól elsajátítani a konyhaművészet rejtelmeit. Ehhez két nagyon egyszerű, régi könyvet találtam (F. Nagy Angéla: Fiatalok főzőiskolája és Pelle Józsefné: Főzőiskola), de a férjem szakácstankönyveibe és az internetbe is belelesek majd, ha valami nem világos a számomra.

      képek  forrása: https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgwzf7iV5AGCNkQtxwGy4j4YdICEWC3VYCtIOmYPJFmqtWhbIa11ovAGAs8RyaorqWcIGrMoqe6I6CsP6dJTXcA7CjHP_8ei_HyD21o0uCl_sUk6KfwR2g5ig-F96ZsmdOv6G7IMLIAjgM/s1600/konyhat%25C3%25BCnd%25C3%25A9r.jpeg
      https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl_ycayHS7CGEl-VZ1z28S2H6zOC9r9us3Ycpse380b9NzuHuKLQBZtkCbKKnMSTR72uMnvK4mycSQESGKM8xf0vHIkB7MpY8yH7-0YNfxzMg_YnSBjlbjtckd8Uv0ZMZVx7tUP3ZQMGM/s1600/h%25C3%25A1ziasszony.jpg